Pszichiáter válaszol

Tisztelt Doktor Úr!
Nagyon félek a vihartól, főleg a villámlástól és a dörgéstől. Nem akarok félni, mégis rettegek ahogy megdörren az ég. Mit tehetnék, hogy legyőzzem ezt a félelmem? Várom válaszát: Szilvi

Üdvözlöm. 44 éves nő vagyok, 4 éve nincs állandó munkahelyem, mindig csak pár hétre, hónapra szóló munkákat találok és ez a földig teperte az önbizalmamat. 4 éve nem nevettem igazán, semmiben és senkiben nem hiszek. Mindig elkeseredett vagyok. Már félek egy igazi munkahelytől is, mert a követelményeknek nem lennék képes megfelelni. Ha sietni kell, vagy hirtelen gondolkodni, összezavarodik minden bennem. Ha meg szégyenlem magam, vagy igazságtalanság ér, nyomban el kell tűnnöm onnan, nem tudom a konfliktust kezelni. Olyankor úgy érzem magam, mintha forogna velem a világ és benne az agyam is. Minden összekavarodik, halvány fogalmam sincs, mit kell tennem vagy mondanom, ezért csak a magányra, teljes csendre van szükségem, ott eszem magam, hogy miért vagyok ilyen. Annyi biztos, sehogyan nem jó. Még van egy komoly bajom. Az én életfelfogásom teljesen eltérő a családométól, sokat vagyok ettől szomorú. Mit gondol Ön, hol kezdjem, mit tegyek, hogy mindig ne csak a rossz dolgok járjanak a fejemben? Szeretném néha boldognak érezni magam úgy, mint régen, de valami nem engedi és ezért nem más a hibás, csakis én, de nem találom a visszautat. Köszönöm tanácsát.

Tisztelt Doktor Úr!
Régóta küzdök anorexiával, hosszas keresés után, 2 éve járok terápiára. A második évben egy másik pszichológushoz. Az állapotom hullámzó. Egy ideje viszont elköteleződtem a gyógyulás mellett, de nem gyarapodott semmit a súlyom, viszont sokszorosát eszem, mint azelőtt. Elég sok stressz ért mostanában, lelkileg is egyre rosszabbul voltam, és elég erős szorongási tüneteim vannak. Mindig más, és ezért betegség- és halálfélelmem van. Hol a kezeim zsibbadnak, hol a torkom, hol lemegy, hol felmegy a pulzusom, szédülök, néha nem marad meg bennem az étel, a hátam be van állva és szinte ég. Ujjaimnál azt érzem nem tudom rendesen használni, főleg esténként jelentkeznek ezek a tünetek. Nemrég voltam egy nagyobb vérkép vizsgálaton, de kisebb vashiányon kívül semmit nem mutatott. Antidepresszánst és nyugtatót szedtem fél évig, megtanultam az autogén tréninget, akkor nem volt ilyen problémám és utána hosszú ideig sem. Nemrég nyertem külföldre egy tanulmányi pályázatot és azt hiszem azóta jelentkeztek újra, intenzívebben a tünetek. Az utazás vészesen közeledik, és nem tudom, hogy ilyen labilisan merjek-e menni, mindenki azt mondja jót tenne nekem, és valahol én is ezt érzem, de rettegek, és most főleg attól, hogy valami szervi, bármilyen betegségem van. Végeztessek el vizsgálatot, vagy ez abszolút a szorongás, és agyban kell változtatni. Sokszor olyankor jön egy-egy ilyen tünet, mikor nem is érzem magam feszültnek... Előre is köszönöm válaszát!

Tisztelt Dr. úr!
Én 4-ik éve pánikbeteg vagyok. Gyógyszert is szedek. A pszichiáter doktornőm szerint a férjem az oka. Iszik, zsarol, őrülten féltékeny és mindenbe beleköt. Buszon nem bírok utazni, mert elájultam 2-szer is. A doktornőm azt ajánlja, hogy váljak el. Három gyermekem van. Nem tudom, hogy kellene leszokni a gyógyszerről ha egyáltalán le lehet. Vagy kérjek másikat az utazás miatt? Nem tudom mit tegyek. Várom mielőbbi válaszát és köszönöm.
Tisztelettel: cézi

A következő problémával fordulnék Önhöz. A 2011. januári vizsgaidőszakban a legnehezebb vizsgám teljesítése után pánikrohamok törtek rám, azonban csakis tanulás közben, jól beazonosíthatóan (más élethelyzetben előtte és utána sem volt problémám.) Sajnos emiatt képtelen voltam teljesíteni a vizsgáimat. Pszichológusnál pszichoterápiát kezdtem el (édesanyám és barátnőm elvesztésének feldolgozása folyik), amit azóta is folytatok, ill. a körzeti pszichiátriai gondozóban jelentkeztem rendelésre, ahol az illetékes doktor gyógyszert írt fel. Ennek a gyógyszernek a szedése rendkívül megviselt, ugyanis a korábban csak tanulásnál jelentkező pánikzavart egyfajta folyamatosan meglévő és erős szorongássá alakította. További problémaként jelentkezett az erős szexuális dysfunctio. 3 hónap gyógyszerszedés után eldöntöttem, hogy gyógyszerváltásra lesz szükség, mert tudatában voltam, hogy problémáim ellenére korábban sosem szorongtam mindennapi élethelyzetekben. Hangsúlyozom: soha. Ezért az orvosomat meggyőztem, hogy cseréljük le a gyógyszert és helyette próbáljunk másikat. Úgy érzem magát a gyógyszert sokkal jobban toleráltam. Egyetlen zavaró mellékhatásaként a nehezen elérhető orgazmust tudnám megjelölni, de ezzel úgy gondolom, egy ideig még együtt tudok élni.
A következő kérdéssel fordulnék Önhöz. A gyógyszerem 1 hónapi szedése után (2011májusa óta szedem) hasonló szorongási epizódokat tapasztalok. Teljesen véletlenszerűen, hol erősödő, hol gyengülő feszült, kellemetlen érzés, amely bevallom aggaszt. Erős a gyanúm, hogy a gyógyszer okozza ezt az érzést, hasonlóan a korábbi gyógyszeremhez, csak szelídebben. Így felmerül bennem kérdésként, hogy a gyógyszer megfelelően hat-e, illetve kellene-e ilyet éreznem folyamatos gyógyszerszedés mellett. Doktoromnak megemlítve csak annyit mondott, hogy szerinte ez normális és majdhogynem szükséges, mert így tudjuk, hogy hat a gyógyszer.
Előre is köszönöm szíves válaszát!